Intelligensnek tartod magad ? Lexikális tudás- érzelmi intelligencia

Sokat olvashatunk manapság arról, hogy a diploma nem jár kéz a kézben  a fejlett érzelmi intelligenciával. Vagyis, az elismert (hasznos) lexikális tudás mellett, szükséges és fontos volna elsajátítani olyan tulajdonságokat is, mint az érzelmek helyes megfogalmazása és azok megfelelő kezelése. Szerencsére egyre többen ismerik fel az intelligencia ezen formájának jelentőségét.  De mit is takar pontosan az érzelmi intelligencia kifejezés? Mik a jellemzői ? És egyáltalán, tényleg annyira hasznos nekünk?

psziché érzelmek intelligencia

Intelligencia fogalom, típusok

Az intelligencia fogalmának meghatározása rendkívül nehéz feladat, több definíciót is találhatunk , ha a témában keresgélünk. Ilyenek például :

"Értelmi felfogóképesség, ítélőképesség" (Magyar értelmező kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Bp. 1972. 596. oldal).

 "az értelmi működés fokmérője, elsősorban az egyénnek új helyzetekhez, új körülményekhez való alkalmazkodási képessége, mely összefügg az előzőleg szerzett tapasztalati anyag alkalmazásával, az adott helyzet megítélésével, a személyiséggel és a gondolkodási képességgel." (Bartha Lajos: Pszichológiai értelmező szótár, Akadémiai Kiadó, 1981. 102. oldal 72. pont) 

Más megközelítésben: "Intelligencia: Az értelmi működés fokmérője.

A kutatók az intelligencia 7 típusát állapították meg : 

  • Logikai, matematikai intelligencia
  • Verbális/nyelvi intelligencia 
  • Vizuális/térbeli intelligencia 
  • Testi/kinesztétikus intelligencia 
  • Interperszonális intelligencia
  • Intraperszonális intelligencia
  • Zenei/ritmus intelligencia 

Napjainkban főképp 3 intelligencia típussal találkozunk:

  • Műveltségi intelligencia AQ

Rendszerint az általános alapműveltséget értjük ez alatt. 

  • Általános intelligencia IQ 

A legismertebb intelligenciamérés típus. Talán mind jól ismerjük, hisz számos IQ teszt hivatott felmérni logikai, kombinatív képességeinket. 

  • Érzelmi intelligencia EQ

Az egyén önmagához és másokhoz való viszonyának jellemző személyes tényezőit tartalmazza. 

Érzelmi intelligencia 

Az intelligencia vagy a képességek azon fajtája, ami a saját és mások érzelmeinek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásolásával kapcsolatos. /Wikipedia/

John D. Mayer és Peter Salovey tanulmányaikban 4 típusát határozták meg: 

  • képesség az érzelmek pontos érzékelésére
  • képesség a gondolkodás érzelmek segítségével való előremozdításában
  • képesség az érzelmek jelentésének megértésére
  • képesség az érzelmek kezelésére

(Ha tovább olvasunk a Salovey neve alatt  belinkelt weblapon, Goleman öt kategóriáját is láthatjuk. )

Nos, miután megismertük a fogalmat, vegyük górcső alá a magas érzelmi intelligencia jeleit is, melyek alapján reméljük, sokan magunkra ismerünk .

A sikeres élet kulcsa ugyanis, már nem csak a magas IQ, szükségünk lesz hozzá, az érzelmi intelligencia hányadosunk növekedésére is. 

12 jel , hogy magas érzelmi intelligenciával rendelkezünk

1. Jól meg tudjuk fogalmazni érzéseinket 

Hogy érzed magad ? Meg tudod fogalmazni pontosan ? Minél specifikusabban el tudjuk mondani, hogy milyen érzelmet élünk át, annál könnyebben találunk rá megoldást, ha kell. 

2. Kíváncsiság 

Kíváncsi vagy a téged körülvevő világra és emberekre. Kíváncsiságod jó nagy adag empátiával is társul. 

3. Bátor vagy , ha változás előtt állsz

Rugalmasan kezeled a változásokat, nem bénít meg a félelem. Nem gátakat és problémákat látsz, sokkal inkább lehetőségek és megoldások lebegnek a szemed előtt. 

4. Önismeret

Saját gyengeségeink és erősségeink helyes felismerése és azok kihasználása, fejlesztése. 

5. Emberismeret

Önmagunkon kívül nem árt, ha másokat is képesek vagyunk őszinte kíváncsisággal megismerni. Csak semmi előítélet!

6. Magabiztosság

Nem összekeverendő a nagyképűséggel. Pusztán arról van szó, hogy nem omlunk össze, ha kritika vagy sértés ért . 

7. Nemet mondás képessége

Eleget hangsúlyozzák ma már, hogy igenis tudnunk kell nemet mondani pl.: mérgező embereknek, kapcsolatoknak

8. Hibák és harag elengedése 

Nem ostorozzuk magunkat múltbéli sérelmek miatt. Igyekszünk elkerülni őket, de nem azok határozzák meg mindennapjainkat. 

9. Feltételek nélkül adni másoknak 

Ez talán nem szorul magyarázatra. Viszont nem működik a fentebbi erősségek nélkül . 

10. Örülni annak, ami van 

Törekedjünk a jobbra, többre, de vegyük észre azt is, amink már van.  A tökéletesség nem létezik.

11.  Kikapcsolódás 

Egyensúly a munka és magánélet között. Napjaink talán legnehezebb feladata. 

12. Negatív gondolatok 

Nem összekeverendő a mai pozitív hablattyal , melyről előző bejegyzésemben írtam. Mindenkinek van, nem kell tagadni őket, viszont azt sem szabad hagyni , hogy magukkal ragadjanak és mélyre húzzanak. Itt is fontos az egyensúly.  

psziché érzelmek intelligencia

Természetesen ezen jeleken kívül, számos más összeállítást is megismerhetünk . Továbbá az IQ tesztek mellett, már érzelmi intelligenciánkat is lemérhetjük. Például, egy a  Life.hu oldalon található tesztben. Szerencsémre, én magasfokú érzelmi intelligenciával rendelkezem . De vajon tényleg jó ez nekem ? 

A magas érzelmi intelligencia előnyei és hátrányai 

Stabil életszínvonalunk fenntartásához rendkívül fontos a magas érzelmi intelligencia fejlettsége, hisz hatékony kommunikáció és kapcsolati tőke nélkül, igen nehéz dolgunk lesz, ha érvényesülni akarunk a nagyvilágban. Azonban számos előnye mellett , jó adag  hátránnyal is jár, ha valakinek rendkívül fejlett az EQ-ja. 

Sokkal intenzívebb átélések , érzések 

Egyfelől jó, hisz jobban tudunk örülni minden apróságnak, másfelől viszont a negatív érzéseket is ezerszer intenzívebben éljük át , mint az átlag ember. 

Könnyen kiismered, kielemzed az embereket

Ahogy ennek is megvan az előnye, úgy a hátránya is. Abszolút azonosulni tudunk a másik emberrel és úgy éljük át a vele történteket, mintha az velünk esett volna meg. 

Kilógsz a sorból

Mivel túl gyorsan átlátsz az embereken, így néha már untatnak. Például előre tudod, hogy rosszul döntött, rosszul cselekedett, viszont kénytelen vagy végignézni, ahogy a saját dugájába dől.

Nem ítélkezel 

A fentebb említett ember felett sem. Tudod , hogy mindenkiben éppúgy ott a rossz is, ahogy a jó - és fordítva. Sajnos azonban gyakran kihasználják az ilyen embereket, mert tudják, hogy képtelenek lennének cserbenhagyni bárkit is. 

Összegezvén azonban, boldogulásunk érdekében egyre nagyobb szükségünk lesz a magas érzelmi intelligencia hányadosra, hiszen egyre több szakterületen vélik felfedezni ennek fontosságát.

 Amerikai kutatások bizonyítják, hogy azokon a munkahelyeken, ahol magas érzelmi intelligenciával rendelkező munkatársak dolgoznak együtt, nagyobb a motiváció és jobb a teljesítmény.

Jó hír , hogy az EQ is fejleszthető ! Tréningre fel :) 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg mássokal is. Hogy időben értesülj a legújabb bejegyzésekről, kövesd a Lélekhatár Facebook oldalát is! :)

0 Tovább

Gondolkodj pozitívan! - Ha boldogtalan akarsz lenni...

Csak képzeld el és sikerülni fog! A boldogság döntés kérdése. A jó emberekkel, jó dolgok történnek. A pozitív gondolkodás boldoggá tesz! Amit gondolsz, azt be is vonzod. Ömlik ránk  a rengeteg "okosság" mindenhonnan. Előző bejegyzésem nyomán, most arra keresem a választ, hogy a pozitív gondolkodás vajon tényleg annyira hasznos -e , mint ahogy azt a legtöbben állítják ? Valóban mi vagyunk a hibásak (nem gondolkodtunk pozitívan) azért, ha megbetegszünk vagy tragédiákat élünk át ? És egyáltalán, tényleg jót tesz nekünk ez a fene nagy pozitív gondolkodás? 

pozitív gondolkodás psziché boldogság

Boldogságfétis 

Mindannyian szeretnénk boldogok lenni. Hajtjuk , űzzük egész életünkben, miközben néha azt sem tudjuk , hogy mi is az pontosan. Hogy tovább léphessünk a pozitív gondolkodás útján, először talán határozzuk meg a boldogság fogalmát. Ehhez segítségül hívjuk az amerikai pszichológus Seligman kutatási eredményeit. 

 Seligman szerint,  3 típusú boldog élet létezik: 

Kellemes élet 

A klasszikus boldogság - elképzelés. Sok-sok csillámpónival, rózsaszín világlátással, az élvezetek hajszolásával (kaja, orgazmus stb.), nevetéssel. Pozitív életvezetés és az ehhez szükséges képességek fejlesztése. Azokról, akik kellemes életet élnek, lerí, hogy boldogok és egyre inkább úgy tűnik, hogy mindez a génjeikben van. Mindez azonban, nem jár karöltve az élettel való elégedettséggel. A pozitív érzések ugyanis megszokhatók, az élvezetek egy idő után üressé válhatnak. A külső környezet jutalmazására való ácsingózás pedig,  megakadályoz az elmélyülésben. Pedig éppen erre  van szükség a második típushoz, a jó élethez.

Jó élet

Amiben létezik olyan tevékenység, melynek végzése során megáll az idő, minden erő és energia az adott feladatra képes összpontosulni, megszűnik az ember , s csak a cél lebeg a szeme előtt. Ez az ún. flow élmény. Lehet ez valamilyen sporttevékenység, hobbi , de akár munka is. Nincs külvilág, nincsenek anyagi gondok, nincs semmi , csak a jelen számít és az adott tevékenység. Az élmény után, az ember elégedetté válik az életével kapcsolatban, éppúgy , mint a jelentésteli életnél.

Jelentésteli élet

Készségeink felhasználása, egy nagyobb cél érdekében. Például, mikor az egészségügyi gondozó tudja, hogy szeret másoknak segíteni, s a koszos ágyneműk lecserélésével is részese egy olyan rendszernek, ami életeket ment. Ráadásul, minél nagyobb a cél, mely a jelentésteli életet élő szeme előtt lebeg, annál boldogabb lesz az ember. 

Seligman szerint a Jó élet és a jelentésteli élet eredményez hosszútávon elégedettséget. Jó hír, hogy az ezekhez vezető út tanulható. Mindezek alapján láthatjuk azonban, hogy a pozitív bullshit, vajmi kevés lesz egy jó,  vagy jelentésteli élet eléréséhez. 

Boldogságcsapda 

 Létezhet -e valódi boldogság negatív érzések nélkül ? A válasz természetesen nem. És mindezek hajszolása teljesen haszontalan tevékenység. Még akkor is, ha a közösségi oldalak ezrei próbálnak erre tanítani minket. A fájdalom, düh, szorongás megélése, feldolgozása és mindezek helyén kezelése nagyon fontos lépés , a tényleges     ( nem csak látszat)  boldogság eléréséhez. 

A Motivation and Emotion nevű lapban megjelent kutatásban megállapították, hogy a negatív érzések kifejezetten jól jönnek, segítenek megoldani a problémákat. Lehetővé téve a viselkedésváltozást és a helyzethez való alkalmazkodást. Mindezek szükségesek a pszichológiai egészségünkhöz. Vagyis, nem kell (és káros is) harcolni a negatív érzéseink ellen. 

Ha ugyanis letagadjuk a negatív gondolatainkat, érzéseinket, elszalasztjuk a változás- változtatás lehetőségét is, amivel beleragadhatunk egy számunkra rendkívül káros élethelyzetbe, mely életminőségbeli romlást idéz elő. 

Ráadásul folyamatos bűntudatot fogunk érezni rossz érzéseink miatt, hisz a környezetünk azt várja tőlünk, hogy mindig jól legyünk, jól érezzük magunkat a bőrünkben. ( Gondoljunk csak a rengeteg tökéletes életre a közösségi oldal lapjain).

A bűntudat és a folyamatos szorongás amiatt, hogy mások mit gondolnak rólunk , elszigetelődéshez vezet, a magány pedig rettenetesen tud fájni. 

Jól látható tehát, hogy a pozitív gondolkodás erőltetése, igenis rendkívül káros hatásokkal járhat együtt. Akkor is, ha a csapból is az ellenkező állítások folynak. 

De akkor mégis mit tehetünk a boldogságunk érdekében? 

A fentiek alapján úgy tűnhet, hogy a pozitív gondolkodás szart sem ér - már elnézést a kifejezésért, pedig nagyon is fontos. Csak nem abban a formában és úgy, ahogy megpróbálják ránk erőltetni. Nincs ember ugyanis kerek e világon, aki minden nap, minden pillanatában boldog lenne , akkor sem , ha a látszat néha azt mutatja. 

  • Első lépésként tehát, engedjük el az idealizált boldogságképet, hisz ez az amit, ha nem sikerül elérni, csalódásként, sikertelenségként könyvelünk el. Holott, az idealizált boldogság mint olyan, nem is létezik. 
  • Második lépésként fogadjuk el , hogy életünk természetes velejárói a negatív érzések és a rossz napok, nem lehet minden rózsaszín, csillámporos egyszarvú cukiság. 

A negatív érzések hiánya ugyanis, nem egyenlő a boldogsággal. 

Ebből következik , hogy a pozitív gondolkodás önmagában nem vezet boldog élethez. 

Ahogy Csíkszentmihályi Mihály fogalmaz: 

„Annak ellenére, amit a legtöbben hiszünk, a boldogság nem egyszerűen történik velünk. A boldogság olyan dolog, amiért mi magunk teszünk.”
 

Oké . De mit tegyünk ?

Egy pszichológus szerint: 

Ahelyett, hogy mindenképpen megpróbálnánk maximalizálni az átélt pozitív, érzéseket és küzdenénk a negatív érzésekkel, negatív gondolatokkal, ehelyett sokkal fontosabb és hasznosabb, ha a kapcsolatainkra figyelünk, az áramlatélményeinkre, arra, hogy vajon tudatosan jelen vagyunk-e vagy sem, és ennek hatására mintegy mellékhatásként időnként megjelenik a boldogság élménye is. 

Seligman szerint: 

A kulcs az, hogy tisztában legyünk az öt legerősebb képességünkkel és úgy változtassuk meg az életünket, hogy ezeket a képességeinket minél többet, minél jobban tudjuk használni. Ekkor van esélyünk megélni a flow-t és ekkor vagyunk képesek túllátni magunkon, és egy jelentésteli rendszerben gondolkozni. 

 Az Action for Happiness alapítvány szerint:

 Ha megteszünk dolgokat másokért, kapcsolatba lépünk másokkal, edzünk, figyelünk, észrevesszük a környezetünkben zajló történéseket és kipróbálunk új dolgokat, az már több lépéssel közelebb visz a boldogsághoz. 

Forrás: dívány.hu

Szerencsénkre ezek a dolgok nem tűnnek túl bonyolultnak, szóval hajrá ! :)

Ha hasznosnak találtad, oszd meg másokkal is! Hogy időben értesülj legújabb cikkeimről, kövesd a Lélekhatár Facebook oldalát. 

0 Tovább

Tudod, hogy úgysem fog sikerülni!

Miért álmodozol még mindig? Hát, nem látod , hogy másnak sem sikerült ? Ugyan már, te nem tartozol azok közé, akiknek szerencséjük volt. Vannak szabályok,  a lehetetlen  igenis létezik, tanuld meg már végre! Adj lejjebb a vágyaidból, álmodj kisebbeket. De a legjobb talán az lenne, ha nem is vágyakoznál elérhetetlen célok után. Válaszd szépen a könnyebik utat és csináld úgy, ahogy előtted már több ezren csinálták. Közben pedig gondolni sem szabad más irányokra, megoldásokra. Ott van előtted a kitaposott út, lépj rá végre. Illő lenne már, ennyi idősen felnőtt módjára , normálisan gondolkodni!

psziché tehetetlenség

Mindennapjaink során gyakran szembesülünk ilyen és ehhez hasonló jó tanácsokkal. Ahogy velem is történt a minap, mikor a közösségi média hasábjain szörföltem. Egy lány arról írt cikket, hogy miket kellene megtanulnunk 20 éves korunk után. Mikor ahhoz a ponthoz értem, hogy tanuljam meg elengedni az álmaimat, hát majdnem kiborítottam a napi koffein adagomat, mely békésen gőzölgött mellettem . Mégis mi a francról beszél? - háborogtam magamban. Majd egyből eszembe jutottak egy könyv lapjain olvasott gondolatok, a tanult tehetetlenségről. 

Ugyanis semmi mást nem tanult meg a cikk írója huszonéves korára, mint a tehetetlenséget. Leírta, hogy építészmérnök akart lenni, rá kellett jönnie azonban , hogy túl nagynak bizonyult az álma. Nos, az történt, hogy nem volt elég fontos számára, és nem tett eleget annak érdekében, hogy elérje azt a szintet, ami az adott szakmához szükséges lett volna (pedig számos építészmérnök tevékenykedik a szakmában - biztos csak szerencséjük volt).   Megtanulta, hogy a lehetetlen létezik, és jobb, ha olyan utat választ , amiért kevesebbet kell küzdeni. Nincs ezzel semmi gond, csak az, hogy ezt másoknak is meg akarja tanítani. Így tanítjuk és tanuljuk a tehetetlenséget generációkon át. 

A tanult tehetetlenség jelensége

1. A majmok és a banán 

Alaphelyzet: 5 majom van bezárva egy ketrecbe, melynek közepén egy létra áll, ami felett ízletes banánok lógnak. Minden egyes alkalommal, mikor valamelyik majom megpróbál felmászni a létrára, a lent tartózkodókat hideg vízzel öntik le. 

psziché tehetetlenség

Egy ideig így megy a dolog, míg nem egyik nap , mikor megpróbált felmászni az egyikük, a többiek visszahúzták és jól megverték. Pár próbálkozás után, a majmok teljesen leszoktak arról, hogy felmásszanak a létrára. 

A kutatók ezért, úgy döntöttek, hogy az egyik majmot kicserélik egy újra, aki persze nem tudván az előzményekről, azonnal nekiveselkedett a banánszerzési akciónak. A többiek visszarángatták és jól helybenhagyták. 

Az újonc próbálkozott még párszor, majd végül ő is leszokott róla, annak ellenére, hogy neki fogalma sem volt arról, hogy miért verik meg a többiek. 

Újból kicseréltek egy majmot és a folyamat megismétlődött. Az a majom is beszállt a verésbe , aki nem tudta pontosan, miért is kell ellátni a baját az újonnan érkezőknek. 

Az eset a harmadik és negyedik kicserélt majomnál is megismétlődött.

Végül pedig az ötödiket is kicserélték, így már egy majom sem maradt a ketrecben , akit előzőleg lelocsoltak volna, de többé egy társukat sem engedték felmászni a létrára. 

Megtanulták, hogy nem szabad, bár azt már nem tudták, hogy miért nem .... 

2 . Seligman példája 

A tanult tehetetlenség elméletét egy amerikai pszichológus, Seligman  alkotta meg és fejlesztette tovább az 1960-as  években. A depresszió működését próbálta megérteni, eközben fedezte fel, a tanult tehetetlenség jelenségét. 

A doboz és a bolhák

Ha dobozba teszünk egy nagy rakás bolhát, akkor azok nem fogják jól érezni magukat a zsúfoltságban, így megpróbálnak kiugrálni. Ha viszont, egy üveglapot helyezünk a doboz tetejére, akkor megtanulják, hogy nem képesek kiugrani onnan. Egy idő után már nem is fognak tovább próbálkozni, akkor sem , ha időközben levesszük az üveglapot és képesek lennének kiugrani. 

Seligman ugyan nem kísérletezett bolhákkal, de a jelenség leírása tökéletesen be tudja mutatni a tanult tehetetlenség elméletének gyakorlati megvalósulását. Az amerikai pszichológus kísérleteiben inkább kutyákat alkalmazott, melyek az áramütések okán, inkább állatkínzásnak tűnnek....

 A kísérlet alatt az áramütések elkerülésére próbálták kondicionálni a kutyákat. Két csoportra osztották a négylábúakat. Az egyik csoport szabadon rohangálhatott - velük semmi sem történt, a másikat viszont, ún. függőágyba szíjaazták le és kiszámíthatatlan időközönként áramütés érte őket.  

Majd  betették őket egy ketrecbe, amit egy akadállyal választottak ketté. Az egyik oldalra elhelyezték az állatot, aki áramütést kapott a padlón. Ez elől csak úgy tudott elmenekülni,  ha átugrott a ketrec másik oldalára. Az áramütés előtt, minden esetben felvillant egy jelzőfény. 

  • Azok az állatok , akik előző nap szabadon rohangálhattak, hamar megtanulták, hogy ha átugranak a biztonságos oldalra, akkor elkerülhetik az áramütést. 
  • Azok a kutyák viszont, akik előző nap leszíjazva voltak , a kezdeti rohangálás után, inkább nyüszítve feküdtek le a padlóra és meg sem próbáltak elmenekülni. Még akkor sem , mikor kikapcsolták az áramot,  vagy a kísérletvezető megmutatta nekik a megoldást. 

A kísérletet később számos más állattal és emberekkel is megismételték, az eredmények  minden esetben hasonlóan alakultak. 

Láthatjuk tehát, hogy néha csak azért nem teszünk meg dolgokat, mert egyszerűen megtanultuk, hogy ne tegyünk semmit. Pl.:  a tanult tehetetlenség jelenségével (kiegészítésekkel) magyarázható az is, hogy a bántalmazott nők, miért nem menekülnek el a kapcsolatból. 

Még mielőtt véglegesen beletörődnénk, hogy úgysem tehetünk semmit, gyorsan felhívnám a figyelmet arra is, hogy van megoldás! A jelenség megfordítva is működik. Ha meg tudjuk tanulni a tehetetlenséget, akkor képesek vagyunk az újra és újra próbálkozásra is. Természetesen az optimizmus segítségével. 

Tanult optimizmus

Mindannyian mások vagyunk , így adott helyzetekben is másképp reagálunk. A történésekre adott válaszreakció , az , hogyan kezelünk bizonyos helyzeteket, rajtunk múlik. Azt kell tehát tudatosítanunk, hogy kontrollmánia ide vagy oda, nem irányíthatunk mindent és mindenkit. Eldönthetjük viszont, hogyan reagálunk adott helyzetekre. Így lehetséges az, hogy egyes emberek az őket ért negatív élmények hatására sem esnek depresszióba, már - már immunisnak tűnnek,  mások viszont tanult tehetetlenséggel , a nekem ez jár, úgysem tehetek semmit berögződéssel reagálnak. 

Az optimizmus éppúgy tanulható ,mint a tehetetlenség. 

psziché tehetetlenség

PERMA modell Seligman

 "Az eddigi eszmékkel ellentétben azt hirdeti, hogy gyermekkorunk és a múltbeli események nem határozzák meg nagymértékben jelenünket és jövőnket, ahogy azt eddig gondoltuk, mindenkinek ugyanúgy lehetősége van saját jövőjét alakítani a múlt akadályozó hatása nélkül. Seligman (2002) a múlt átértékelésében hisz, miszerint a pesszimista gondolatainkat fel kell ismernünk, majd megkérdőjeleznünk, a tényleges rossz eseményekre pedig megbocsátással kell visszagondolnunk. A minket ért jó dolgokra kell koncentrálnunk, ezeket a múltban megkeresni, kiemelni, és hálával emlékezni rájuk.

Forrás: Wikipédia

A pozitív pszichológia nem összekeverendő azonban , a mai gondolkodj pozitívan és minden happy lesz maszlaggal, mely ugyan nagyon népszerű , de a valóságban  semmit sem ér.

Vágyakból még soha nem épült semmi. Akaraterőből, kitartásból és rengeteg munkából viszont, annál több minden.

Hogy miért is annyira káros napjaink - Mindenki pozitív és mindig, minden jó, mosolyogj, életfelfogása -  mely mára önálló üzletággá nőtte ki magát, azt a soron következő bejegyzésemben taglalom majd. ( Ha szeretnél időben értesülni legújabb cikkeimről, kövesd a LélekHatár Facebook oldalát . ) 

0 Tovább

LélekHatár

blogavatar

Inspiráció, lélek, párkapcsolat, testi - lelki egészség, fejlődés, tudatosság a mindennapokban. Történetek - történések, őszinte sokszínűség egyetlen nő tollából.

Lélekhatár a Facebookon

Utolsó kommentek