BOLDOGSÁGKUTATÁS - VÁLASZ A KÉRDÉSEINKRE

Életünk egyre inkább  hasonlít egy felgyorsított filmre, amit ide-oda tekergetünk. Elemezzük a múltat és kutatjuk a jövőt, de közben elfelejtjük megélni a jelent. Kismillió dolgot csinálunk egyszerre: e -mailekre válaszolunk, párhuzamosan a közösségi oldal böngészésével, miközben a háttérben be van kapcsolva a tv vagy rádió, mintegy háttérzajként. Figyelmünket mindeközben megpróbáljuk összpontosítani arra a munkára, amivel már régóta el vagyunk maradva. Miközben minden tevékenységben csak félig vagyunk jelen. De így van ez a kicsi kínai (bármely nemzetnél ugyanígy, csak náluk feltűnőbb) turistáknál is, akik végigszaladnak az összes  látványosságon, s mindent alaposan dokumentálnak kattogó fényképezőgépekkel. Majd otthon végignézik , hogy hol is jártak pontosan. A jelenség megfigyelhető akár koncerteken is, mikor ezrek nézik azt, a telefon képernyőjének videófelvételén keresztül. De vajon miért olyan átkozottul nehéz , jelen lenni a pillanatban? Van rá megoldás ? 

psziché boldogság kutatás

A gondolkodó és megfigyelő én 

Biztosan veled is előfordult már, hogy bármennyire is próbáltál figyelni a beszélgetőpartneredre, minduntalan azon kaptad magad, hogy teljesen máshol járnak a gondolataid - például , hogy mennyi dolgod lesz még, miután hazaérsz. Vagy elindultál valahova autóval és semmire sem emlékeztél az útból. Esetleg megkérdezték, hogy mit csináltál ma, s te csak részleteket tudtál felidézni. Te is tudnál példákat mondani, ugye ? Mindezt a gondolkodó én okozza, aki folyton gondolatokat generál, hiszen ez a dolga. Ő tereli el nagy buzgón a megfigyelő én figyelmét. Ilyenkor szoktuk azt mondani, hogy jajj, olyan szórakozott vagyok, vagy  úgy elgondolkodtam.

A gondolkodó én legtöbbször a múltba vagy a jövőbe repít minket. Siratjuk a múltat, féljük a jövőt, s elfelejtjük a jelent. Minél inkább elkalandoznak a gondolataink, annál kevésbé tudunk koncentrálni az aktuális tevékenységünkre. Ha folyton máshol járnak a gondolataink, akkor csak testileg leszünk jelen, s nem tudunk kapcsolódni még önmagunkhoz sem. 

Kapcsolódás 

Az itt és most tudatos megélése. Kivonni magunkat a múltból és jövőből, csak a jelenre koncentrálva. Mindez a megfigyelő én révén jöhet létre, sajnos azonban az idilli állapot nem tart túl sokáig, mert a gondolkodó én újra támadásba lendül , befolyásoló gondolatok ébresztésével. Úgymond ítélkezik felettünk, s megpróbálja elhitetni velünk , hogy a valóság hamis, csak a gondolataink lehetnek valódiak. Jó hír viszont, hogy a megfigyelő én is folyamatosan képviselteti magát, pusztán meg kell tanulnunk őt életre hívni , a másik énnel szemben . 

Tudatos jelenlét = Boldogság 

Matt Killingsworth amerikai pszichológus szerint, jelentősen boldogabb leszel, ha figyelsz a jelenben történő eseményekre. A professzor legújabb kutatási eredményei szerint, a boldogság nem tárgyaktól és életszínvonaltól függ, sokkal inkább attól, hogy mennyire tudsz jelen lenni az adott pillanatokban. 

Az életszínvonalunk jelentősen emelkedett, gyorsan és könnyedén elérhetünk dolgokat, nagyobb erőfeszítések nélkül. Mondhatnánk, hogy mindenünk megvan, mégsem vagyunk boldogok. De miért ? Ez a kérdés foglalkoztatta a professzort is, mikor kutatni kezdett. 

Kifejlesztett egy olyan alkalmazást, amivel elérhetővé válnak az emberek aktuális kedélyállapotának adatai. Valós időben - célzott kérdések kiküldésével-  képes megfigyelni, hogy mi teszi boldoggá az embereket.

A kutatásban 15. 000   személy vett részt, 18 - 80 év felettiekkel, 80 ország, 86 foglalkozási területről. Az eredmények szerint ,

akkor lehetünk igazán boldogok, ha a jelenre fókuszálunk és nem a múltról vagy a jövőről ábrándozunk. 

De kalandozni jó dolog! - csattanhatnánk fel. Igazunk is van. Valóban örömöt okozhat  szép emlékekről révedezni. A professzor azt mondja azonban, hogy a kutatási eredmények szerint boldogtalanabbak leszünk , ha sokszor elmélázunk . 

Mégpedig azért, mert aktív időnk 30 százalékában járunk gondolataink sűrűjében , ám ezen gondolatok csak ritkán pozitívak. Sokkal többször gondolunk negatív dolgokra, leginkább aggódunk és szorongunk .

A tartósan fenntartható boldogság kulcsa tehát, hogy megpróbálunk tudatosan a jelenben maradni. 

Megértettük tehát, magát a jelenséget, megismertük a kutatási eredményeket és megtudtuk, hogy ha jót akarunk magunknak, akkor maradjunk jelen a pillanatban. Egyetlen kérdés maradt már csak. Mégis hogyan ? - Miközben írtam a cikket, válaszoltam a Facebook üzenetekre, megnéztem az emailjeimet, miközben a tvt is bekapcsoltam háttérzajnak -  A kérdésre a válasz tehát , engem is komolyan érdekelni kezdett. 

A tudatos jelenlét pszichológiája - Mindfulness

Figyelmünk tudatos irányítása a jelenre.

Mikor a hogyan kérdésre kerestem választ, számos bölcsességgel találtam szembe magam. Ilyenek például: 

  • Ne félj a jelentől !
  • Az élet értelmét magunkban kell keresni.
  • Ismerd fel, hogy az élet rövid!
  • Koncentrálj az igazán fontos dolgokra!
  • Fogadd el a környezeted! 

Nos , ezek a magasröptű jó tanácsok remekül hangzanak ugyan, de általában mindannyian tudjuk,  mit kellene tennünk, csak azzal nem vagyunk mindig tisztában, hogy hogyan csináljuk.

Aki tehát, hozzám hasonlóan nem elégszik meg ennyivel , annak ajánlom figyelmébe a téma jeles hazai képviselőjét, Dr. Szondy Mátét . Előadását mindenképpen érdemes megtekinteni, ha választ szeretnénk kapni arra a bizonyos hogyan kérdésre: 

Ha pedig, még mindig kevésnek találjuk az információt, akkor érdemes megismerkednünk a Slow mozgalommal is . Melyet itt érhetünk el. 

Kérdéseinkre a válasz tehát vgételenül egyszerűnek tűnik :

Ha tartósan boldogok akarunk lenni, próbáljunk TUDATOSAN a jelenben élni és arra koncentrálni.

Egyébként meg , ha érdekesnek találtuk a cikket, feltétlen osszuk meg másokkal is, . Ha pedig szeretnénk időben értesülni a legújabb cikkek megjelenéséről, kéretik követni a LélekHatár Facebook oldalát is. 

0 Tovább

Gondolkodj pozitívan! - Ha boldogtalan akarsz lenni...

Csak képzeld el és sikerülni fog! A boldogság döntés kérdése. A jó emberekkel, jó dolgok történnek. A pozitív gondolkodás boldoggá tesz! Amit gondolsz, azt be is vonzod. Ömlik ránk  a rengeteg "okosság" mindenhonnan. Előző bejegyzésem nyomán, most arra keresem a választ, hogy a pozitív gondolkodás vajon tényleg annyira hasznos -e , mint ahogy azt a legtöbben állítják ? Valóban mi vagyunk a hibásak (nem gondolkodtunk pozitívan) azért, ha megbetegszünk vagy tragédiákat élünk át ? És egyáltalán, tényleg jót tesz nekünk ez a fene nagy pozitív gondolkodás? 

pozitív gondolkodás psziché boldogság

Boldogságfétis 

Mindannyian szeretnénk boldogok lenni. Hajtjuk , űzzük egész életünkben, miközben néha azt sem tudjuk , hogy mi is az pontosan. Hogy tovább léphessünk a pozitív gondolkodás útján, először talán határozzuk meg a boldogság fogalmát. Ehhez segítségül hívjuk az amerikai pszichológus Seligman kutatási eredményeit. 

 Seligman szerint,  3 típusú boldog élet létezik: 

Kellemes élet 

A klasszikus boldogság - elképzelés. Sok-sok csillámpónival, rózsaszín világlátással, az élvezetek hajszolásával (kaja, orgazmus stb.), nevetéssel. Pozitív életvezetés és az ehhez szükséges képességek fejlesztése. Azokról, akik kellemes életet élnek, lerí, hogy boldogok és egyre inkább úgy tűnik, hogy mindez a génjeikben van. Mindez azonban, nem jár karöltve az élettel való elégedettséggel. A pozitív érzések ugyanis megszokhatók, az élvezetek egy idő után üressé válhatnak. A külső környezet jutalmazására való ácsingózás pedig,  megakadályoz az elmélyülésben. Pedig éppen erre  van szükség a második típushoz, a jó élethez.

Jó élet

Amiben létezik olyan tevékenység, melynek végzése során megáll az idő, minden erő és energia az adott feladatra képes összpontosulni, megszűnik az ember , s csak a cél lebeg a szeme előtt. Ez az ún. flow élmény. Lehet ez valamilyen sporttevékenység, hobbi , de akár munka is. Nincs külvilág, nincsenek anyagi gondok, nincs semmi , csak a jelen számít és az adott tevékenység. Az élmény után, az ember elégedetté válik az életével kapcsolatban, éppúgy , mint a jelentésteli életnél.

Jelentésteli élet

Készségeink felhasználása, egy nagyobb cél érdekében. Például, mikor az egészségügyi gondozó tudja, hogy szeret másoknak segíteni, s a koszos ágyneműk lecserélésével is részese egy olyan rendszernek, ami életeket ment. Ráadásul, minél nagyobb a cél, mely a jelentésteli életet élő szeme előtt lebeg, annál boldogabb lesz az ember. 

Seligman szerint a Jó élet és a jelentésteli élet eredményez hosszútávon elégedettséget. Jó hír, hogy az ezekhez vezető út tanulható. Mindezek alapján láthatjuk azonban, hogy a pozitív bullshit, vajmi kevés lesz egy jó,  vagy jelentésteli élet eléréséhez. 

Boldogságcsapda 

 Létezhet -e valódi boldogság negatív érzések nélkül ? A válasz természetesen nem. És mindezek hajszolása teljesen haszontalan tevékenység. Még akkor is, ha a közösségi oldalak ezrei próbálnak erre tanítani minket. A fájdalom, düh, szorongás megélése, feldolgozása és mindezek helyén kezelése nagyon fontos lépés , a tényleges     ( nem csak látszat)  boldogság eléréséhez. 

A Motivation and Emotion nevű lapban megjelent kutatásban megállapították, hogy a negatív érzések kifejezetten jól jönnek, segítenek megoldani a problémákat. Lehetővé téve a viselkedésváltozást és a helyzethez való alkalmazkodást. Mindezek szükségesek a pszichológiai egészségünkhöz. Vagyis, nem kell (és káros is) harcolni a negatív érzéseink ellen. 

Ha ugyanis letagadjuk a negatív gondolatainkat, érzéseinket, elszalasztjuk a változás- változtatás lehetőségét is, amivel beleragadhatunk egy számunkra rendkívül káros élethelyzetbe, mely életminőségbeli romlást idéz elő. 

Ráadásul folyamatos bűntudatot fogunk érezni rossz érzéseink miatt, hisz a környezetünk azt várja tőlünk, hogy mindig jól legyünk, jól érezzük magunkat a bőrünkben. ( Gondoljunk csak a rengeteg tökéletes életre a közösségi oldal lapjain).

A bűntudat és a folyamatos szorongás amiatt, hogy mások mit gondolnak rólunk , elszigetelődéshez vezet, a magány pedig rettenetesen tud fájni. 

Jól látható tehát, hogy a pozitív gondolkodás erőltetése, igenis rendkívül káros hatásokkal járhat együtt. Akkor is, ha a csapból is az ellenkező állítások folynak. 

De akkor mégis mit tehetünk a boldogságunk érdekében? 

A fentiek alapján úgy tűnhet, hogy a pozitív gondolkodás szart sem ér - már elnézést a kifejezésért, pedig nagyon is fontos. Csak nem abban a formában és úgy, ahogy megpróbálják ránk erőltetni. Nincs ember ugyanis kerek e világon, aki minden nap, minden pillanatában boldog lenne , akkor sem , ha a látszat néha azt mutatja. 

  • Első lépésként tehát, engedjük el az idealizált boldogságképet, hisz ez az amit, ha nem sikerül elérni, csalódásként, sikertelenségként könyvelünk el. Holott, az idealizált boldogság mint olyan, nem is létezik. 
  • Második lépésként fogadjuk el , hogy életünk természetes velejárói a negatív érzések és a rossz napok, nem lehet minden rózsaszín, csillámporos egyszarvú cukiság. 

A negatív érzések hiánya ugyanis, nem egyenlő a boldogsággal. 

Ebből következik , hogy a pozitív gondolkodás önmagában nem vezet boldog élethez. 

Ahogy Csíkszentmihályi Mihály fogalmaz: 

„Annak ellenére, amit a legtöbben hiszünk, a boldogság nem egyszerűen történik velünk. A boldogság olyan dolog, amiért mi magunk teszünk.”
 

Oké . De mit tegyünk ?

Egy pszichológus szerint: 

Ahelyett, hogy mindenképpen megpróbálnánk maximalizálni az átélt pozitív, érzéseket és küzdenénk a negatív érzésekkel, negatív gondolatokkal, ehelyett sokkal fontosabb és hasznosabb, ha a kapcsolatainkra figyelünk, az áramlatélményeinkre, arra, hogy vajon tudatosan jelen vagyunk-e vagy sem, és ennek hatására mintegy mellékhatásként időnként megjelenik a boldogság élménye is. 

Seligman szerint: 

A kulcs az, hogy tisztában legyünk az öt legerősebb képességünkkel és úgy változtassuk meg az életünket, hogy ezeket a képességeinket minél többet, minél jobban tudjuk használni. Ekkor van esélyünk megélni a flow-t és ekkor vagyunk képesek túllátni magunkon, és egy jelentésteli rendszerben gondolkozni. 

 Az Action for Happiness alapítvány szerint:

 Ha megteszünk dolgokat másokért, kapcsolatba lépünk másokkal, edzünk, figyelünk, észrevesszük a környezetünkben zajló történéseket és kipróbálunk új dolgokat, az már több lépéssel közelebb visz a boldogsághoz. 

Forrás: dívány.hu

Szerencsénkre ezek a dolgok nem tűnnek túl bonyolultnak, szóval hajrá ! :)

Ha hasznosnak találtad, oszd meg másokkal is! Hogy időben értesülj legújabb cikkeimről, kövesd a Lélekhatár Facebook oldalát. 

0 Tovább

75 éve tartó kutatás a boldogságról

Mi lenne, ha végignézhetnénk egy egész életet, ahogy az kibontakozik előttünk ? A Harvard egyetem kutatói pontosan ezt tették.

75 éven keresztül 724 ember életét követték végig.

A kérdés: Mitől lesz boldog az életünk ?

kutatás psziché boldogság

Az eredeti 724 emberből 60 még él és még mindig részt vesz a kutatásban. Többségük már elmúlt 90 éves. És most a gyerekeiket is kezdik bevonni a kutatásba, akik több, mint 2000-en vannak. A projektet jelenleg már a 4. vezető irányítja. 

A kutatás menete 

1938 óta két nagy csoport életét követik nyomon. Másodéves Harvardosok, akik a második világháború idején végeztek, illetve bostoni hátrányos helyzetű fiatalok. A kezdetekkor meginterjúvolták őket és a szüleiket, valamint különböző orvosi vizsgálatokon is átestek. A későbbiekben két évente újra megkérdezték őket, videókat készítettek, vért vettek . Több tízezer oldalnyi feljegyzés készült a rekord idejű kutatás során.

Az alábbi videóban a kutatás vezetője beszél az eredményekről : 

A kutatásból levonható következtetések

Az eredmények azt mutatják, hogy sem a gazdagság, sem a hírnév nem tesz minket igazán boldoggá. Ami a leginkább számít életünk során, az az , hogy rendelkezünk-e társas kapcsolatokkal . A kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy a magány megöl. 

A jó élethez vezető út, jó kapcsolatokkal van kikövezve.

Azonban ezalatt nem a barátaink számát kell értetni. A hangsúly a minőségi kapcsolatokon van . Mert nagy társaságban vagy egy házasságban is lehet valaki magányos. 

Egy szeretet nélküli, veszekedéssel teletűzdelt házasság talán még rosszabb hatással van az egészségre, mint egy válás.

Érdekes és elgondolkodtató még az az eredmény is, miszerint nem azok éltek boldogabb életet, akik kevesebb időskori betegséggel szembesültek. Azok az emberek váltak 80 éves korukban is boldoggá, akik jó kapcsolatban éltek, szoros barátságokkal rendelkeztek. Azoknak ,akiknek a magányosság érzetével kellett szembenézniük, a lelki gyötrődés felerősítette a testi fájdalmakat.

"Az élet olyan rövid, hogy nincs benne idő veszekedésre, bocsánatkérésre, megbánásra, számonkérésre. Csak a szeretetre van idő, és ha szabad így kifejezni magam, csak egy pillanat van rá."

0 Tovább
«
12

LélekHatár

blogavatar

Inspiráció, lélek, párkapcsolat, testi - lelki egészség, fejlődés, tudatosság a mindennapokban. Történetek - történések, őszinte sokszínűség egyetlen nő tollából.

Lélekhatár a Facebookon

Utolsó kommentek